CD/DVD gyártás esetén az egyik kardinális probléma, ami felmerül, az Artisjus jogdíjfizetés szükségessége.

Az Artisjus rendszere kétséget kizáróan bonyolult, szabályai viszont ennek ellenére kötelezően betartandók. Annak érdekében, hogy ügyfeleink részére kicsit megkönnyítsük az Artisjushoz kapcsolt jogi kötelezettségek kiismerését, íme a kivételek listája, vagyis, hogy mikor NEM szükséges a jogdíjbefizetés.

1) A sokszorosítani kívánt lemezen nem szerepel zenei anyag. Ebben az esetben az Artisjus mindössze egy tájékoztató faxot/e-mailt kér, hogy a gyártás részleteiről (mennyiség, gyártó neve, project címe) és egy nyilatkozatot, melyben az alábbi mondat változtatás nélkül szerepel: „Kijelentjük, hogy a lemez zenei anyagot nem tartalmaz!”

2) A lemezen szereplő zenei anyag szerzőjének halála után több, mint 70 év telt el. Ezen esetben is szükséges az Artisjus felé tájékoztatást küldeni, ugyanis a hivatalos döntést, jogdíjfizetés alól való felmentést a szervezet állapítja meg.

3) Nagyjogos színpadi mű kapcsán sem szükséges az Artisjus felé jogdíjat fizetni amennyiben a darab, illetve annak zenei anyaga csorbítás, változtatás nélkül jelenik meg. Ekkor a kiadó közvetlenül a szerzőkkel szerződik, és velük egyezteti a részleteket. Ha azonban a legkisebb változtatás is történik az anyagon, legyen az csak egy egyszerű megvágás, a jogdíj befizetése kötelező.

Az Artisjushoz kapcsolt további információkért keresse fel a szervezet weboldalát: www.artisjus.hu

A koncertek után szerzői jogdíj jár (ez az ún. nyilvános előadási jogdíj), amit a koncert (fesztivál, falunap…stb.) szervezője, illetve a klub üzemeltetője köteles megfizetni az Artisjusnak.

Ha a koncerten saját művek hangzanak el (ez a könnyű műfajban jellemző) érdemes a szervezővel kitöltetni az Artisjus-nál beszerezhető koncertbejelentő, „Adatszolgáltatási lap, műsoros rendezvények bejelentéséhez” nevű nyomtatványát (Műsorszolgáltató adatlap). A koncert adatait ugyancsak érdemes az Artisjus e célra szolgáló Koncert Online rendszere útján jelezni az Artisjus számára.

Az élő koncertek után az előadónak jogdíj nem jár, de fellépti díj igen (ezt szoktuk „gázsinak” is hívni). Ezt a díjat a szervezők közvetlenül az előadóknak (vagy esetleg a zenekari managernek) fizetik ki.

Milyen kifizetési időszakokban utalja a jogdíjat az Artisjus?

Az Artisjus Felosztások és függőszámla feloldások ütemterve az aktuális évben megtekinthető itt.

Mi az Artisjus Zenei Alapítvány?

Az Artisjus a szerzők döntése alapján bizonyos jogdíjtípusok 10%-ából nyújt kulturális és szociális támogatásokat, az ARTISJUS Zenei Alapítvány útján.

Mi az Artisjus Prémium pontrendszer?

A Premizálási Alapból az Artisjus Kuratóriuma a saját maga által megállapított szempontokat alkalmazva évente arányos prémiumban részesíti azokat a folyamatosan és színvonalasan alkotó zeneszerzőket és szövegírókat, akiknek műveit bemutatják, illetve gyakran játsszák, továbbá a szakma és a műfajuk iránt érdeklődők körében széles körű elismerést váltottak ki.

Mit takar az Artisjus-nál a „függő számla” fogalma?

A függő számlára azon művek kerülnek, amelyeket valamilyen okból – hiányos, esetleg téves adatközlés, pereskedés, stb. – az Artisjus adminisztrációja a jogdíjak felosztásakor, vagy akár a műsorszolgáltatók adatbejelentését követően nem tud 100%- os biztonsággal beazonosítani. A téves kifizetések kavalkádját elkerülendő várólistára helyezi e műveket mindaddig, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy teljes biztonsággal ki nem fizetheti az adott mű elhangzásáért járó összeget a jogos tulajdonosának.

Ahhoz, hogy a műveink felhasználása után nekünk járó díj ne kerüljön függő számlára, a következőkre kell ügyelni: a műbejelentőn, a CD borítóján, a digitális terjesztőnél, a koncertlejelentésnél és mindenhol, ahol fel kell tüntetnünk a szerzeményünk adatait, pontosan ugyanazt a számcímet adjuk meg.

Ne mulasszuk el a fentiek leadását, ellenkező esetben a szerzeményünk könnyen “fantázianevet” kaphat, a nekünk járó jogdíj pedig az Artisjus függő számláján landolhat.

Érdemes legalább évente ellenőrizni, nincs-e függőbe került szerzeményünk, ezt az Ügyfélszolgálaton, a 122-es szobában tehetjük meg személyesen, vagy telefonon.

Forrás: www.dalok.hu

A közös jogkezelés elsősorban azokon a területeken létezik, ahol sem a szerzők nem képesek egyenként ellenőrizni a felhasználásokat, sem a felhasználók nem képesek egyenként megkeresni a szerzőket azért, hogy engedélyt kérjenek tőlük.
A legjobb példa erre talán egy zenei rádió, hiszen egyetlen szerző sem képes valamennyi rádióval folyamatos kapcsolatot fenntartani, de a rádióktól sem várható el, hogy minden sugárzott zenemű szerzőjét külön-külön megkeresse.

A közös jogkezelés tehát egyébként érvényesíthetetlen jogokat tesz a gyakorlatban is létezővé. Emellett másik előnye, hogy a gazdaságilag egyenként gyenge pozíciójú szerzők együttesen fellépve olyan tárgyalási helyzetbe kerülnek, amivel jogaik értéke növekszik.

Zeneszerzők esetében igen sok felhasználásnál van terepe a közös jogkezelésnek. Így az Artisjus jogdíjat szed be és oszt fel például a zeneművek koncert elhangzásai (ún. „nyilvános előadás”), lemezkiadásai (ún. „mechanikai jogosítás”), televíziós-rádiós sugárzásai (ún. „nyilvánossághoz közvetítés”), internetes közvetítései után.

Mi az Artisjus, mint egyesület feladata?

Az Artisjus, mint egyesület, ellátja az irodalmi és zenei szerzők közös jogkezelését és emellett klasszikus egyesületi feladatokat is ellát. E körben az irodalmi és zenei szerzők érdekképviseletét látja el, jogsegélyszolgálatot biztosít, részt vesz a szerzőket érintő jogszabályalkotásban. Az egyesület tagjainak ezen kívül orvosi szolgáltatásokat is nyújt.

Forrás: www.dalok.hu

A gyártás kapcsán hatalmas problémákat szokott okozni, ha a mesterpéldány átadása nem zajlik zökkenőmentesen. Ez alapvetően abból adódik, hogy az informáltság nem kellően mélyreható, és így az ügyfélnek saját hibáján kívül fogalma sincsen, hogy mi a megszokott procedúra ilyenkor.

Hogy Veled hasonló ne forduljon elő, és ne veszíts napokat, ne adj Isten heteket! a kész lemezek kézhez vételét tekintve, lássuk milyen lehetőségeid vannak a mesterpéldány átadására.

Elektronikus út:

Legfőbb előnye, hogy ki sem kell tenned a lábadat a megszokott környezetedből; nyugodtan az internet adta lehetőségeket felhasználva az otthon melegéből adhatod át a gyárnak a sokszorosítani kívánt anyagot. Legtöbbször FTP tárhelyekre kell feltöltened a mesterpéldányodat, de itt merül fel a legfontosabb kérdés: milyen formátumban?

A legegyszerűbb, ha egy szimpla íróprogrammal (pl.: Nero) .iso, .nrg vagy bármilyen más kiterjesztésű image, vagyis képfájlt készítesz lemezedről. Ha ez megvan, akkor kattints a www.md5summer.com oldalra és töltsd le az ott található teljesen ingyenes programot. Ezzel a programmal úgynevezett checksum fájlt készíthetsz a képfájlról, amit korábban alkottál. Ennek lényege, hogy ellenőrzi, minden rendben van-e a mesterpéldányoddal.

Már csak annyi a dolgod, hogy a képfájlt és a checksum fájlt feltöltöd a kapott tárhelyre és már indulhat is a gyártás.

Személyes átadás:

Ha nem igazán bízol a technikában és a távkapcsolatban, a feltöltés állandóan akadozik, megszakad, akkor legegyszerűbb, ha személyesen, saját kezedben viszed be a gyárhoz a mesterpéldányt felírva egy adathordozóra. Ebben az esetben már a helyszínen ellenőrizhetitek, hogy minden rendben van-e a mesterrel és van-e szükség új generálására. Kicsit kényelmetlenebb megoldás, hiszen Neked kell elszállítanod a sokszorosításra szánt anyagokat a gyárhoz, ugyanakkor talán gyorsabb megoldás, hiszen az esetleges hibák azonnal kiderülnek.

Mindegyik módszernek vannak előnyei és hátrányai is egyaránt, ezért mindenki döntse el maga, hogy melyik szimpatikusabb.

RGB modell
Az emberi szem által látható színek előállíthatóak a vörös, zöld és kék (RGB, red, green, blue) színű fények megfelelő arányú keverésével. Ahol ezek a színek páronként fedik egymást, a cián, a bíbor, a sárga és a szürke különböző árnyalatainak előállítására alkalmasak. Mivel az RGB színek összeadásakor fehér színt kapunk, additív (összeadó) színmodellnek is nevezzük. 0 és 255 között, számmal adjuk meg az egyes színek keverési arányát, ahol a szám nagysága azt jelzi, hogy az adott színből milyen nagy mértékben használunk a keveréshez.

CMYK modell
A CMYK színmodell a papírra nyomott festékek fényelnyelő képességén alapul. Amikor a fehér színű fény az egyes festékekre vetül, a spektrum bizonyos részei elnyelődnek, más részei pedig visszaverődnek, és szemünk ezt érzékeli színként. Elméletben a cián (C), a bíbor (M) és a sárga (Y) festékek együttesen a teljes spektrum elnyelésére alkalmasak, és így a fekete színt adják eredményként. Pontosan emiatt ezt a színmodellt szubtraktív (kivonó) modellnek is nevezzük. A modellt alkotó négy elem: cián (C), bíbor (M), sárga (Y), fekete (K). A négy szín keveréséből előállított nyomtatás a négyszínnyomás.

HSB modell
Független színrendszer, mely kicsit közelebb áll az emberi gondolkodáshoz, mint ez előzőek. Összetevői az árnyalat, színezet (H: hue), a telítettség (S: saturation) és a fényerő (B: brightness). Az árnyalat értékét egy 360°-os skálán állíthatjuk, ahol a 0° a piros színt, a 60° a sárgát, a 120° a zöldet, a 180° a ciánt, a 240° a kéket és a 300° a bíbor színt adja eredményül. A telítettséget és a fényerőt 1 és 100% között állítgathatjuk, ahol a magasabb százalék teltebb és sötétebb színt eredményez.

LAB modell
A LAB konvertálási lehetőséget ad a két leggyakoribb modell, az RGB és a CMYK között. Összetevői a fényesség (luminosity), mely a színt alkotó RGB komponensek súlyozott átlaga, illetve két színátmenet. Az „a” jelű színátmenet a zöldtől a bíborig tart, míg a „b” jelű a kéktől a sárgáig.

Az emberiség mindig is hajszolta a határok átlépését, a lehetetlennek hitt dolgok megvalósítását. Ösztönösen igyekszünk olyasvalamit alkotni, ami egyedi, különleges és lenyűgöző. Ami eddig elképzelhetetlennek tűnt.

Mondhatjuk, hogy a Blu-ray ennek az ösztönnek, ennek a megszállottságnak a gyümölcse. Egy eszköz, amivel a lenyűgözően realisztikus élmény valósággá válik.

A blu-ray eredetileg nagy felbontású videók és playstation 3 játékok tárolására született meg, de valójában bármilyen anyag tárolására alkalmas, ami nagyobb helyet foglal, mint bármelyik másik lemeztípus kapacitása.

A kék színű hullámoknak (blue rays) köszönhetően, melyekre a Blu-ray működési mechanizmusa épül, egy sokkal biztonságosabb, gyorsabban olvasható és írható optikai eszközt kapunk kézhez, mint a megszokott és hagyományos CD vagy DVD lemezek.

Tökéletes és egyedi eszköz lehet arra, hogy gyönyörű színekkel, lenyűgözően élethű mozgásokkal fejezzük ki elképzeléseinket, gondolatainkat, és már az első pillanatban mély benyomást tegyünk.

Blu-ray:

Blu-ray egyrétegű (12 cm):
- Maximum kapacitás: 25 Gb

Blu-ray kétrétegű (12 cm)
- Maximum kapacitás: 50 Gb

A DVD lemez (Digital Video Disc) eredetileg videofájlok, filmek, mozgóképek tárolására született meg közvetlenül az egyszerűbb CD-k után. Mivel itt nagyobb méretű fájlokra kell számítani, mint a zenei anyagok esetében, ezek az optikai hordozók jóval nagyobb kapacitással rendelkeznek, mint elődjeik.

A DVD videók egyik ismertetőjele a nyitómenü, ami nemcsak különlegessé, egyedivé varázsolja a bemutatni kívánt anyagunkat, de segít a nézőnek is a könnyebb eligazodásban. Egy kreatív, ötletes és elegáns nyitómenü az első és egyik legfontosabb lépése a közönségük megnyerésének.

Bár elsősorban a mozifilmek, kisvideók jutnak eszünkbe a DVD-kről, valójában bárminek a tárolására használhatjuk őket, ami rájuk fér. Éppen ezért itt van egy tájékoztató az egyes típusok technikai adatairól:

DVD (Digital Video Disc)

DVD5 (12 cm):
- maximum kapacitás: 4,7 Gb

mini DVD (8 cm):
- maximum kapacitás: 1,5 Gb vagy 2,6 Gb

DVD9 (12 cm):
- maximum kapacitás: 8,5 Gb

DVD10 (12 cm):
- maximum kapacitás: 9,4 Gb

Az egyik talán legfontosabb szempont lehet lemezgyártásunk kapcsán, hogy melyik típusú adathordozót választjuk. Ez több mindentől is függ, de elsősorban a méret és a közölni kívánt anyagunk dönti el, hogy Blu-rayt, DVDt vagy éppen CDt fogunk gyártatni.

Hogy könnyebben eligazodjunk az egyes típusok között, nézzük meg a lemezek legalapvetőbb tulajdonságait.

CD (Compact Disc)

Az úgynevezett compact disc az egyik legelső digitális adathordozó, ami megjelent a piacon. Első körben zenei hanganyagok tárolására alkalmazták, de az idő elteltével számos más célra is felhasználták. Manapság már gyakorlatilag bármilyen adat kapcsán okos választás lehet a cd lemez, úgy mint prezentációk, doksik, rövidebb videók, bemutatók stb. esetén. Bármit tehetünk rá, aminek nem nagyobb a mérete a lemez kapacitásánál.

A CD lemez paraméterei:

Normál CD (12 cm):

• Audio kapacitás: 74-99 min
• CD-ROM kapacitás: 650-870 Mb

Mini CD (8 cm):

• Audio kapacitás: 21-24 min
• CD-ROM kapacitás: 185-210 Mb

Folyamatosan próbáljuk bebizonyítani magunknak, hogy a külsőségek szerepe jóval kisebb bárminek a megítélésében, mint a belső tartalmak. Legyen az egy személy, egy tárgy vagy akár egy cég maga, mindig arról győzködjük magunkat, hogy a jó tartalom, a belső értékek felhalmozása önmagában is elegendő lehet mások lenyűgözésére, a jó megítélés elérésére.

A jól kidolgozott és felépített arculat azonban éppen annyira támaszkodik a külső elemekre, mint a tartalmi összetevőkre. Mi az hiszen, ami az első benyomásról gondoskodik? Mi az, ami alapján már azonnal kialakul a másikban rólunk egy kezdetleges kép, ami nagy hatással lehet minden későbbi megítélésünkre? Bármennyire is nehezünkre eshet beismerni, de a külsőnk.

A külsőségek, a formai elemek tehát elengedhetetlenek egy jól működő arculathoz és ennek köszönhetően egy stabil és egységes imázs kialakításához.

Milyen formai elemei is vannak az arculatnak?

Az arculat formai elemei közé sorolható minden olyan külső jellegzetesség, ami arculatunk vizuális kifejezéséhez, megfogalmazásához szükséges. Ide sorolhatjuk a céglogóval ellátott névjegyeket, a levélpapírokat, borítékokat, de akár az irodán belül lévő plakátokat is. A jól kidolgozott arculat minden apróságra kiterjed, hogy cégünkről egy igazán egységes, és kifinomult, alapos kép alakuljon ki az emberekben.

A mai digitalizált világban, amikor sorra születnek a diavetítéses előadások, a céges információkkal ellátott cd lemezek, érdemes körültekintőnek lenni. Már nem csak a kezünkből kiadott papíros anyagok küllemére kell odafigyelnünk, hanem a digitális anyagaink hordozóira is. Éppen ebből az okból kifolyólag egyre nagyobb számban veszik igénybe a cégek az úgynevezett arculati cd-k alkalmazását.

Az arculati cd-k lényege, hogy arculatunk formai elemeivel, szép vizuális megjelenéssel ellátott lemezeket gyártatunk le, melyek később megírhatóak. Így bármilyen hivatalos anyagot kell átadnunk kollégáinknak, ügyfeleinknek, bárkinek, azt stílusosan, már egy reklámhordozón tehetjük meg.

A lehetőségek tárháza tehát bővült, csak a fantáziánk szabhat határt annak, hogy milyen módon fogalmazzuk meg arculatunkat. Így továbbá több eszközünk lehet a megfelelő imázs kialakítására, az emberek fejében rólunk kialakult kép, kedvező irányban való befolyásolására.

Gondolt már rá, hogy a modellek papír alapú portfoliója önmagában nem elég hatékony, időtálló, nem elég átfogó?

Elgondolkodott már azon, mennyivel profibb lenne, ha egy komplett interaktív anyag állna a modellek rendelkezésére, amely sokkal több mindent elmond róluk, mint néhány fénykép?

Mi tudunk segíteni Önnek abban, hogy egy-egy modellről egy komplett adatbázist tudjon eltárolni, ami a teljes megjelenését bemutatja.

Egy ún. arculati CD sokkal egyedibb, és tartósabb, mint egy portfolió, nem is beszélve arról, hogy interaktív, hiszen a képeken kívül képes bemutatni a modellek mozgását, hangját, egész megjelenését. Ezzel a dinamikus háttéranyaggal sokkal könnyebben el tudja adni magát a modell anélkül, hogy fizikailag jelen lenne, hiszen a személyes megjelenés, és az élő szó ereje teljes mértékben kifejti hatását a CD-n keresztül. Arról nem is beszélve, hogy a digitalizált portfolió tartalmának csak a képzelet szab határt, a tartóssága pedig többszöröse a papír alapú modellkönyvnek.

Amennyiben felkeltette érdeklődését ez az előremutató megoldás, kérje a Lemeznyomda árajánlatát az arculati CD-k gyártására!